Aldehidek világa: D&G Pour Femme

2009 október 21. | Szerző:

virágos-aldehides 1994. az illatcsalád figyelem, ismét csalóka igaz is, de nemcsak ennyi!

Furcsa világ a parfümalapanyagok világa. Egy-egy összetevő cudar módon tud az ember lánya bőrével gonoszkodni. Az egyik mumusom az aldehid.

De ugye a kivétel erősíti a szabályt: Dolce & Gabbana Pour Femme! Követőim lettek: több ismerősnek lett alapillata, miután megérezte rajtam. Felborít minden aldehides tévhitet és közvélekedést! Ráadásul nem is egy fiatal darab, de nem ám! Jó-jó, néha elbűvöl egy-egy bájosan egyszerű illat, és az legalább akkora érdem, de lássuk be, egy ilyen kompozícó már önmagában elismerésre méltó: a szakirodalom szerint a kontrasztokra épül édes-keserű, férfias-nőies, szerintem csak éppolyan összetett, mint a nő, aki viseli, ha kell édes, virágosan törékeny, citrusosan üde, határozottan aldehides, zöldfűszeresen is étvágy-gerjesztő, orientálisan érzéki, és púderesen lágy: sokféle:

  • fejillat: aldehid, mandarin, bergamot, frézia, citromvirág, bazsalikom, borostyán,
  • szív: jázmin, szekfű, narancsvirág, liliom, körömvirág, koriander, gyöngyvirág, rózsa
  • alap: szantál, vanília, mósusz, tonkabab

Ez az első D&G illat, és valljuk be, a legsikerültebb. Talán az ellentmondásossága, érzékisége és nőiessége miatt is. A citrusos fejillat ellenére azért a kezdet elég határozottra sikeredett, talán az aldehidek nem hagyják üdén a kezdést. Szépen lassan veszik át puhán és finoman a szerepet a virágok. Pont mint amikor Makrancos Katát megszelidítik. Visszahúzza a vadmacska a körmöket, és finoman, puhán, púderesen dorombolni kezd, nem egyszerű képzavarral szólva. De megéri, jegyzem meg csöndesen. A képzavar és a türelem és vállalkozószellem is. Ahogy rágondolok az illatra, emléke feledhetetlenül és pontosan idéződik fel bennem. Ez nagyon ritka az illatoknál, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a sorok írójának nem fejlesztették külön hivatalból az illatmemóriáját, csak a szenvedélye hajtja újabb üvegcsék irányába. Van egy olyan érzésem, hogy nem lesz elég felidézni ezt az illatot, de bizonyos időközökkel tél közeledtével használni is kell majd… Én naív, azt hittem jó ötelt az illatos blog, megfékezi és kordában tartja az illatok iránti szenvedélyt. Hát, a 20. bejegyzés után beszámolok, hogy sikerült-e.


Címkék:

Angel 2.

2009 október 20. | Szerző:

 Kicsit elkalandoztam az Angyaltól.

Címkék:

Testünk kémiája és az Angyal

2009 október 20. | Szerző:

  Mindig csodálkozom, hogy ha illatokról van szó, mindig felkavarognak az érzelmek, imádat és útálat, szeretet és hányinger. Imádott és gyűlölt rózsák, mósuszok, szantálok, aldehidek, jázminok, jönnek a jelzők: WC-illatosító, cukorszirup, büdös stb. Pedig hozzászokhattunk már, mások vagyunk, máshogy működnek rajtunk az illatok, a színek, a formák. És még változunk is. Amit 20 évesen imádtunk, azt már 10-20 év múlva még véletlenül sem használnánk, és amit nyanyásnak éreztünk még pár éve, az a szívünk csücske lesz. 

Gyakran, amikor olvasok parfümökről rajongó kommenteket (mostanában már nem nagyon fordult elő velem), lelkesen beszereztem mintát belőle, vagy írtam kis listákat, és bevetettem magam egy nagyobb parfümériába, és lelkesen rohangáltam a kis illatolós csíkjaimmal. Sőt, telepakoltam ezekkel a csíkokkal a táskámat. Egy idő után már foglalmam sem volt, hogy melyik az, amelyinek olyan semmilyen, és melyik az a parfüm, aminek pár nap után is isteni illata van. De hát kérem, ez a szenvedély.

Így van ez rendjén.

Volt olyan parfüm, amire nagyon sok évet vártam, hogy megengedhessem egyszer majd magamnak. Csodának éreztem, amikor Londonban élő barátnőmön éreztem. Természetesen akkor még nem volt itthon kapható. Nem nehéz kitalálni, ez volt az Angel.

Pár éve még őrülten rajongtan Thierry Mugler Angeléért. Szerintem most is szuper illat, csak én lettem más. Nem igénylem annyira, hogy feltűnően egyedi illatom legyen, inkább csak simuljon bele lágyan a bőröm illatába (ó Győzike, ezért még hálás is lehetek :o), és ne hagyjon ott egy jókora darabot belőlem, amikor már kilométerekre járok a helyszíntől. Jaj, éppen most szombaton mesélte egy barátom, hogy pár éve, amikor a pasija lebukott, mivel nagy parfümrajongó volt, sok illata volt és ismerte is őket. Egyet éppen nem használt, és nem is volt neki: Angele. De a srác ruhájának átható Angel illata volt. Nem kimondottan csak ezzel bukott le, de besegített a lebukásban. No comment.

Óriási szenzáció volt 1992-ben az Angel. Teljesen más, teljesen meghökkentő, felkavaró, illatforradalom a javából. És eljött az úgynevezett gourmand illatok időszámítása. Előkerült összetevőként a csokoládé, karamell, a vattacukor. Új időszámítás kezdődött. A képet is azért választottam, mert egy magyar modell szerepel rajta.

  • fej: sárgadinnye, kókusz, mandarin,  jázmin, bergamot, vattacukor
  • szív: méz, feketeszeder, szilva, orchidea, sárgabarack, őszibarack, jázmin, rózsa, ribizli, gyöngyvirág
  • alap: csokoládé, vanília, tonkabab, ámbra, pacsuli, mósusz, karamel


Címkék:

Habzó májusi rózsák 2. rész Lancôme Trésor

2009 október 19. | Szerző:

  Orientális-virágos kategória, 1990

Tényleg, miért is orientális-virágos? Van benne minden, ami szem szájnak és orrnak ingere: virág, gyümölcs, klasszikus parfümalapanyagok. A végeredmény mégis időtálló: romantikus, üde és ünnepélyes. Az a fiatal lány, aki ezt a parfümöt kapja élete első komoly illatának, annak az ízlését a parfümök terén élete végéig végig fogja kísérni az elegancia, ízlés és minőség iránti igényesség.

Ez az az illat, ami szinte mindenkinek tetszik, akik kevésbé illatmániások, azok egyenesen rajonganak érte, akik meg több 100 ml illatos vízzel rendelkeznek a fésülködőasztalukon, azok is elismerik. Még nem fordult elő velem, hogy meg ne kérdezték volna tőlem, ha ezt az illatot viseltem, hogy mi ez a finom illat. Férfiak és nők egyaránt imádják és vágynak rá.

Én ebben az illatban éreztem meg először a kerti rózsa ártaltlan de érzéki illatát. Szerintem ez az illat megelőzte a saját korát, és egyben egy időtlen értéket is adott. Abban az időben még a nehéz aldehides és keleties illatok uralták a világot, bizonyára más is emlékszik arra a bizonyos Pódium dezodorra… Brrrr…. Maga a felüdülés volt ez az illat a frissességével, nőiességével, tartósságával és egyediségével.

A tervezőnek sikerült úgy felépítenie ezt az illatot, hogy kibontakozásának minden egyes fázisában a rózsa kibontakozását készítse elő, erősítse, finomítsa mint egy zenei kíséret, melyben a rózsáé a szóló. Éppen ezért egy összetevőkben valóban gazdag illat.


  • fej: ananász, orgona, őszibarack, őszibarackvirág, gyöngyvirág, bergamot, rózsa

  • szív: írisz, jázmin, rózsa, napraforgó,
  • alap: őszibarack, sárgabarack, szantál, ámbra, mósusz, vanília

Az “orr” az illat mögött, vagyis a márkanév mögött az illatkreátor Sohpia Grojsman. Nem véletlenül szerettem én bele a Trésor előtt a YSL Parisába, mert az is az ő remekműve, mint ahogy az alábbi illatok is:

Bulgari: Pour Femme
Calvin Klein: Eternity
Estee Lauder: Beautiful, White Linen, Spellbound
Paloma Picasso: Tentations
Oscar de la Renta: Volupte
Yves Saint Laurent: Paris (és változatai), Yvresse stb.
Szóval az Orr, aki tudja, mitől örök és nőies egy illat.
Szerintem Isabella Rossellini igazi telitalálat volt az illat arcának…

Címkék:

Giorgio Armani: Sensi

2009 október 16. | Szerző:

Keleties, fás illat 2002., orr: Alberto Morillas és Harry Fremont, félúton Kelet és Nyugat között, mottója: érzek, tehát vagyok:

“I feel, therefore I am.”

Fel kell nőnöm az Armani illatokhoz. Kell hozzájuk egyfajta belső béke és magabiztosság: igen, merem vállalni az érzelmességemet, a bensőségességet, igen, bevállalom. Biztos, hogy minden valamirevaló illatleírásból kilóg ez a jellemzés, de én így érzem. Van az Armani illatokban egy olyan mélység,  érettség és elegancia, amit nem mindig és mindenki szeret a környezetével tudatni. Nem vagyok még alkalmas arra, hogy ennyire kiadjam magam.

Ritkán találok az újdonságok közt igazán magamnak való illatot, de az elmúlt évben YSL Elle-je ilyen volt. Most egy szelíd és meleg Elle rajtam a Sensi. Csak egy kis minta lapul a fiókomba, előveszem minden évben, és először, amikor kipróbáltam, soknak éreztem: töménynek, vaníliabombának. Hát ennyit változtam. Most egy pici citrust, sok virágot és fásságot, vaníliát érzek, de korántsem olyan sok.


Fejillat:
lime, fehér akác

Szív: jázmin, mandula, búza
Alap: benzoin, brazil rózsafa

Ahány helyen megnéztem az öszszetevőket, szinte mindenhol mást találtam. Az biztos, hogy a kezdet virágos, citrusos, és szépen, fokozatosan édesedik be és mélyül el. Fás, puha púderillat, amiben én mindig sok-sok vaníliát éreztem, de azt pont nem találtam sehol, csak mandulát. Lehet, hogy a mandula a fás akkordokkal és a benzoinnal adja ezt a meleg puhaságot. Az akác mostanában tűnik fel az illatokban, méltánytalanul mellőzték mézességét. Különleges.

Még nem köteleztem el mellette magam, de minden évben elő fogom venni, mert felejthetetlen. És egyszer talán felnövök és megkomolyodom hozzá… Talán a következő évben.


Címkék:

Habzó májusi rózsák 1. rész YSL Paris

2009 október 16. | Szerző:

Vannak összetevők, amiket valami miatt szeretünk, és vannak, amik elől menekülünk. Nekem a tökéletes rózsaillat keresésével kezdődtek a kamaszéveim. Nem parfümöt kerestem: hanem a kerti csodás illatozó rózsát bezárva egy fiolába. 

Amikor az ember lánya először “találkozik ” egy igazi, márkás parfümmel mindenféle Impulze és más dezodorok után, az már egy valódi egész életen át kísérő élmény.

Az első igazi rózsaillat Yves Saint Larent Paris-ja volt. Ez ma már elég furcsa, hiszen nem egy szűzlányoknak való rózsaillat, de nekem akkor és ott a rózsák rózsája volt. A barátnőmé volt, aki igazából eredetileg az osztály-társnőm-barátnőm anyukája volt. Annyira odavoltam érte, hogy nekem is ajándékozta. Egy kis parfümtoll volt. Rózsás és egyben nagyvilági, igazi nőcis és naturális illat. A nőt, aki ezt az illatot viseli nem lehet nem észrevenni és nem lehet elfelejteni. Stílusos, nagyvilági, nőies és érzéki jelenség.

A parfümöt a divatvilág egyik legcsodásabb, és a nőket legjobban értő tervezője: Yves Saint Laurent alkotta Párizs iránti rajongását megtestesítendő. Egyszerre friss, természetes és érzéki.

  • Fejillat: bergamott, geránium, jácint, galagonya
  • Szív: mimóza, rózsa, ibolya, gyöngyvirág
  • Alapillat: cédrus, szantál, ámbra, napraforgó
Címkék:

Az impulzus… Givenchy III.

2009 október 15. | Szerző:

  Amikor az ember lánya először “találkozik ” egy igazi, márkás parfümmel mindenféle Impulze és más dezodorok után, az már egy valódi egész életen át kísérő élmény. Ezzel el is árultam magamról, hogy a ’70-es évek elején születtem. Amikor először bejöttek az Impulze dezodorok, az volt számomra az áttörés: végre nem WC-illatosító illatszert lehetett kapni. Gyűjtöttem is rá rendesen. Nagy kedvencem volt a sötétkék, a barna és az aranyszínű. Ez már olyan nőcis illat volt. Már akkor beleestem a mósuszos illatokba. Manapság újra behozták az Impulze-okat, hiszen újra divat lett a ’80-as évek. De az Impulzokra még visszatérek.

Szüleimnek van egy fiatalkori barátjuk, aki diszidált, és egy francia hölgyet vett el feleségül, akit milyen stílusos: Francoise-nak is hívnak. Rajta éreztem meg először ezeket a számomra földön túlian finom illatokat. Azóta sem igazán tudom beazonosítani, milyen parfümöt is használt, vélhetően elég sokfélét, de egyszer már meg fogom kérdezni tőle, ha találkozunk. Tőle kaptam életen első parfümjét, aminek igazából csak az alkoholosságára emlékszem. Maga az illat felejthető volt. Anyukám egy Yves Rocher Magnoliát kapott, amit annak rendje és módja szerint el is tulajdonítottam tőle.

A gimi mellett volt egy kis drogéria. Oda járkáltunk ki a legjobb barát-nőmmel, akivel egy padban is ültünk a suli első napja óta. Miután rájött, nem én leszek az új osztály-főnök… Mindig is komolyabbnak és idősebbnek látszottam, mint a saját korom. És azóta is Ő a legjobb barátnőm. Ő ajánlott nekem egy Givenchy III. parfümöt. Olyan határozott, öntudatos, de nem szirupos-édes cicaillat, hanem tényleg az öntudatára ébredő kiskamasz lányok nagylányos illata. Szóval ez volt a legelső, igazi, saját vásárlású parfümöm. Ezzel indultam el a rögös illatos úton.

  • Fej: aldehid, gardénia, mandarin, galbánum, őszibarack, bergamott

  • Szív: szekfű, nárcisz, rózsa, jácint, jázmin, gyöngyvirág, szekfű, nárcisz, rózsa, jácint, jázmin, gyöngyvirág, nőszirom gyökér
  • Alap: szantál, ámbra, pacsuli, kókusz, oakmoss, mirrha, vetiver

Címkék:

Illatok szeretetete és a nagy elhatározás

2009 október 15. | Szerző:

 Évek óta tervezek egy blogot az illatokról, a parfümökről. Beszélgetni lehet fórumokon, de én olvasgatva az angol nyelvű blogokat, elcsábultam. Állítólag nagyon sokat fizetnek ezeknek a bloggereknek, hogy rejtett marketinggel reklámozzanak egy-egy terméket. Hát ez egy reklámmentes kert lesz, csak virágok, növények, fák és minden más, ami parfümadalék illatozik benne mámorítóan. Megtehetem, hiszen semmi közöm ilyenfajta értékesítéshez. Csak az illatokhoz, amik mindenkié, az enyémek is.

Címkék:

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!